6. rész Csók

- Sajnálom, hogy azt hitted, magam miatt hagyom el. Csak tudod, miután Jasper meg akarta támadni, úgy éreztem, hogy nem biztonságos neki. - mostmár boldogan sétáltam visszafelé.
- Semmi baj. Anyu is biztos ezt akarta volna. - bólintott. - Viszont, mostmár tényleg jó lenne hazamenni. - esni kezdett az eső. - Te lehet, hogy nem fázol meg, de én igen. - mire ezt kimondtam, már rám terítette a kabátját.
- Igen. Ez igaz. - már nem messze jártunk az erdő szélétől, és utána nem volt mellettem. Megfordultam. Összezavarodva nézett maga elé.
- Edward, jól vagy? - rám nézett. Kétségbeesett volt az arca.
- Nem akarok hazamenni. - meglepett. Haboztam, majd nagy nehezen kimondtam, amit mondani szerettem volna.
- Ha akarod... akkor nálam maradhatsz... végül is nem gond. Ha neked sem. - felcsillant a szeme.
- Ha neked tényleg nem gond, akkor elfogadom a meghívást. - most nem tudtam, hogy ez direkt volt, hogy velem maradhasson, vagy tényleg nem akart hazamenni. Boldogan lépdelt tovább mellettem. - Tudtad, hogy Alicenek be nem áll a szája, és egyfolytában csak rólad beszél? - most én álltam meg.
- Ez komoly? De, miért? - vállat vont.
- Legalábbis akkor, mikor a közelében vagyok. Rólad áradozik. - elnéztem.
- Mit szokott mondani? - elmosolyodott.
- Általában, hogy mennyire okos vagy, és szép... - közelebb hajolt. - És ez mind igaz. - behunytam a szemem. Éreztem a lélegzetét. Megfogta az arcom. A szívem háromszor olyan gyorsan vert, mint szokott. Szép lassan közelebb hajolt. Az ajkai megérintették az enyémeket. Lágyan csókolt. Felforrósodott körülöttünk a levegő. Alig kaptam levegőt, de nem akartam abbahagyni a csókot. Edward érezte, és elhúzódott. - Bocsánat. Nem tudtam kontrollálni magam. - kinyitottam a szemem.
- Te mindenért bocsánatot kérsz? - elmosolyodott.
- Általában nem. Csak nem szoktam meg, hogy így elveszítem a fejem. - mély levegőt vettem. Most tűnt fel, hogy teljesen megáztam. Futottam a kocsijához. Ő normális emberi léptekkel jött utánam. Megálltam, mert nem értettem, hogy miért is szaladok. Kinyitotta a kocsit. A hátam mögött állt. Megfordultam. A tekintete teljesen a hatalmába kerített. Megrogyott a lábam. Elkapott. - Ugye nem akarsz visszamenni a kórházba? - ráztam a fejem.
- Nem. Akkor ne bűvölj el ennyire. - vigyorgott. Kinyitotta az ajtót, és beültetett. Ő is beült. Indított. A város felé ment. - Honnan tudod, hol lakom? - mély levegőt vett.
- Alicetől. Ő küldte a liliomot. - mosolyogtam, és közben ráztam a fejem.
- Ez volt az a szívesség a jövőre nézve. - bólintott. - Ezért haragudtál rá? Azért, mert előre tudta, hogy ez fog történni? - megint bólintott. - Szegény. Ezért nem kellett volna... - közbeszólt.
- Nem ismered még elég jól. Ha valamit lát, akkor azt minden áron meg akarja valósítani. Vagyis kavar. - megint ráztam a fejem.
- Jót akar. Semmi mást. - rám nézett. Leállította a motort.
- Komolyan gondoltad, hogy maradhatok? - úgy mondta, mintha ennyire hihetetlen lenne.
- Igen. Gyere! - kiszálltam a kocsiból és az ajtóhoz futottam. Kinyitottam neki, Ő pedig előre engedett.
- Szép házad van. - bement a nappaliba, és leült a kanapéra. Én felrohantam, és felvettem egy tiszta ruhát.
- Köszönöm. - ugyanott találtam, mint mikor felmentem. - Nem sokat kellett rajta alakítani. A bútorokat és a többi dolgot kellett elhelyezni. - leültem mellé. - Szóval, mit csináljunk?
- Mindegy. A lényeg, hogy ne menjek haza. Nem szeretném hallani, ahogy kitárgyalják, hogy mégis hogy történhetett mindez. - közelebb hajolt.
- Rólam beszélnek? - nem örültem neki túlságosabban, hogy a Cullenek tudják a titkom, de gondolom ez kölcsönös. Az viszont megkönnyebbülés volt, hogy Edward tudta a titkom.
- Attól tartok. - odahúzott az ölébe. - Jobb lenne ha aludnál, mivel a barátnőid meg fognak látogatni. Kora reggel érkeznek. - most cseppet sem örültem ennek. - Lilian, láttam, hogy mit is határoztál el. Nem maradhatsz fent csak azért, mert én itt vagyok.
- De igen. - még közelebb hajolt. Ismét a birtokába kerített. Most sokkal gyorsabban, szenvedélyesebben csókolt. Megcsörrent a telefonja. Nem foglalkozott vele. Amikor a csörgés nem akart abbamaradni, elhúzódott.